Képzés - Módszertan

Az interaktív tábla hatása az oktatásra – beszámoló egy angol projektről (Presér Ágnes Judit tanulmánya)Az interaktív tábla hatása az oktatásra – beszámoló egy angol projektről (Presér Ágnes Judit tanulmánya)

Az interaktív tábla olyan új oktatási segédeszköz, amellyel hatékonyan modernizálni lehet a tanítás módszertanát. A tábla első látásra nem különbözik a már ismert „filctollas” változattól, ha azonban tüzetesebben megnézzük, kiderül, hogy valójában inkább egy számítógépre, mintsem egy táblára hasonlít...

Hatalmas, érintőképernyős monitorra emlékeztet, amely számtalan, eddig sosem látott dologra képes. Lehetővé teszi például az előre elkészített jegyzetek, vázlatok kivetítését, és mindehhez nem szükséges több eszközt (számítógép, projektor és vetítővászon) is előkészíteni. Különböző megvásárolható szoftverek segítségével kinagyíthatjuk egy kép vagy térkép részeit, lejátszhatunk videókat, beilleszthetünk geometriai formákat a kívánt helyre stb. Határt csak a fantáziánk szab, hiszen a már létező szoftvereken kívül saját magunk is gyárthatunk segédanyagokat.

A tábla nemcsak szoftverekkel, hanem más eszközökkel is összekapcsolható. A leggyakrabban használt perifériás eszközök: a kamera, a távvezérlő kézitábla, a vezeték nélküli egér, a tanulók asztalán levő laptop és a szkenner. A kamera (visualiser) lehetővé teszi, hogy a tanári asztalon történő eseményeket (pl. egy kémiai kísérletet) kivetítsünk a táblára, hogy jobban lehessen látni a hátsó sorokból is. (Ezzel kapcsolatban azonban néhány diák arról panaszkodott, hogy e miatt a lehetőség miatt ők maguk kevesebb kísérletet végezhetnek.) 

Az interaktív tábla hatása az oktatásra – beszámoló egy angol projektről (Presér Ágnes Judit tanulmánya)A kézitábla (slate) használata megengedi, hogy a tanár akár a terem másik végéből is irányítani tudja az eszközt, így lehetőség nyílik a tanulóközpontú légkör megteremtésére, hiszen a tanárnak nem kell folyamatosan az osztály előtt állnia a tábla használatakor. A vezeték nélküli egér és a kézitábla együttes alkalmazása azoknak a diákoknak kedvez, akik nem szívesen mennek ki a táblához, hiszen így akár a helyükön ülve is megoldhatnak táblai feladatokat. 

A tanulói laptopok (amennyiben össze vannak kötve egymással és az interaktív táblával) lehetővé teszik a diákoknak, hogy a táblán látottakat a saját laptopjukon is megnézzék, módosítsák, illetve hogy információkat osszanak meg egymással és a táblával. Ez a funkció különösen a projektmunka során hatékony, amikor a különböző csoportok más-más témán dolgoznak, de végül ezekből egy közös anyagot állítanak össze. A szkenner különösen azokon a területeken bizonyul hasznosnak, ahol fontos, hogy a diák munkája azonnal látható legyen mások számára is, de nincs lehetőség arra, hogy ezt az iskolai hálózaton belül osszák meg egymással.
 
A program

2004-ben Angliában a London Challenge Element of the Schools Interactive Whiteboard Project elnevezésű program keretein belül minden iskola kapott egy interaktív táblát, amelyet a három alaptantárgy (matematika, természettudomány és angol) valamelyikének az oktatásához használhattak. A program elsődleges célja az volt, hogy a mai diákok elvárásainak megfelelően számítógép-orientált tanulási környezetet biztosítsanak az iskolákban. A program megduplázta az iskolai interaktív táblák számát Angliában, az eszközök használata pedig különösen a matematika és a természettudomány oktatásában eredményezett jelentős változást.
 

A tanulmány


Az a tanulmány, amely ennek az írásnak az alapjául szolgál, a 2004-es program eredményeit vizsgálja. Szerzői – Gemma Moss, Carey Jewitt, Ros Levaaic, Vicky Armstrong, Alejandra Cardini és Frances Castle – a londoni egyetem munkatársai. Céljuk az volt, hogy felmérjék az interaktív tábla hatását az oktatásra és a tanulásra, megismerjék a tábla felhasználhatóságának sajátosságait a különböző tantárgyak esetében, továbbá összevessék más, már korábban is ismert és használt eszközökkel. Megvizsgálták azt is, hogy a tábla használata hogyan módosítja a tanárok és a tanulók motiváltságát és viselkedését.

Az interaktív tábla


Az interaktív tábla hatása az oktatásra – beszámoló egy angol projektről (Presér Ágnes Judit tanulmánya)Moss és munkatársai először bemutatják magát az interaktív táblát. Az előnyei közé sorolják, hogy gyorsíthatja az óra menetét, mert megkönnyíti a mozgást az előre elkészített tananyagban (tehát könnyedén vissza lehet idézni azt a táblaképet, amelyet egy héttel korábban láthattak a diákok), lehetővé teszi a multimédiás eszközök és szoftverek szélesebb körben való alkalmazását, és biztosítja az interaktívabb és rugalmasabb óravezetést (elsősorban az érintőképernyő és a kézírás-felismerő program segítségével).

Mindemellett arra is felhívják a figyelmet, hogy pusztán az új eszközök meglététől nem lesz hatékonyabb az oktatás, szükség van az eszköz használatát bemutató és megtanító továbbképzésekre, hiszen a tanároknak meg kell érteniük az adott eszköz használatából származó előnyöket. Továbbá hozzáteszik azt is, hogy a tábla sok funkciója más eszközökkel (vagy azok összekapcsolásával) is megvalósítható lenne.

Ezek az eszközök már lehetővé tették, hogy a tanár elmozduljon az addig megszokott helyéről, a katedráról, elősegítették a diákok önállóságát, és megszüntették a tanár dominanciáját. Gondot okozott azonban például az, hogy a tanár, illetve a diákok laptopját minden óra elején össze kellett illeszteni, valamint egymásra kellett hangolni.

A tapasztalatok szerint a legtöbb tanár nem volt tisztában azzal, hogy a meglevő eszközökben milyen lehetőségek rejlenek, így nem is tudták kihasználni azokat, ez pedig nagyban befolyásolta a tanárok által kialakított pedagógiai célokat.
 
A tábla használata

A tananyag

Az interaktív táblát a legtöbben arra használták, hogy kiegészítsék a már meglévő óraterveiket. A tananyagok eredeteként a tanárok több forrást is megjelölhettek: 78%-ban maguk készítették el a tananyagot,  64%-ban internetes letöltést használtak fel, 45%-ban kérték el az anyagot kollégájuktól, 42%-ban valamilyen szoftvert alkalmaztak. A teljesen kezdő felhasználók nem jutottak hozzá a szoftverekhez, a keresőkhöz és a tematikus weboldalakhoz, ezért ők kevésbé érezték magukat magabiztosnak a tábla használatakor. A megkérdezettek 30%-a találta nehéznek a már korábban, mások által elkészített anyagok internetes vagy iskolai hálózati elérhetőségét.
 
Esettanulmányok

A szerzők három tanóra leírásával szemléltetik a tábla használatának különböző lehetőségeit.

Az interaktív tábla hatása az oktatásra – beszámoló egy angol projektről (Presér Ágnes Judit tanulmánya)Elsőként egy olyan óráról számolnak be, ahol a tanár nem készített el előre semmilyen anyagot, hanem a diákok gondolkodásával párhuzamosan alakította ki a táblaképet, óra közben írt a táblára. Ez viszonylag lassú óravezetést eredményezett, bár a tanár használta a korábban már megírt „oldalakat”: vissza-visszatért a korábban írottakhoz (és meg is tehette, hiszen azt „nem törölte le” a tábláról, csak „lapozott”). A diákok válaszoltak ugyan a feltett kérdésekre, de nem mutattak nagy érdeklődést.

A második órán a tanár előre elkészített vizuális segédeszközöket, diagramokat, grafikonokat használt, ezzel is gyorsítva az óra menetét. Frontális és egyéni munka egyaránt megjelent ezen az órán, és a tanár használt néhány olyan egyszerűbb trükköt is, amelyet az interaktív tábla tesz lehetővé, mint például a válasz lefedése, illetve megmutatása vagy a számítógépekről már ismert „fogd és vidd” (drag and drop) alkalmazás (vagyis lehetőség volt rákattintani egy elemre és az egér folyamatos nyomva tartása mellett áthelyezni azt). A tanár ezen az órán zárt kérdéseket tett fel a diákoknak (ezeket egyetlen szóval vagy mondattal meg lehetett válaszolni), a diákok megadták a válaszokat, de nem tűntek kifejezetten motiváltnak, nem alakult ki élénk beszélgetés közöttük.

A harmadik órán a tanár előre elkészített anyagot használt, a táblát a tanterem végéből irányította a kézitábla segítségével. Nemcsak vizuális segédeszközként alkalmazta a táblát, hanem ki is használta az eszköz adta lehetőségeket az interaktivitás elősegítésére, a diákok pedig rendkívül aktívan vettek részt az órán. 
 
A következtetéseket és az összefoglalást az eredeti cikkben olvashatja el >>> www.anyanyelv-pedagogia.hu

***

Kapcsolódó cikkek:

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: