IKT műhely - IKT az osztályomban

A 10 Legjobb Takarékossági Tanács – 6. Ne vásároljunk annyi számítógépet
Az eddigi cikkek a váltásról szóltak, hogy milyen változtatásokkal tudjuk ugyanazt megvalósítani. Ilyen volt például a virtualizáció, amivel ugyanannyi szolgáltatást kevesebb géppel tudtunk kiszolgálni, vagy a tanács, hogy inkább alacsony fogyasztású eszközöket szerezzünk be. Most jönnek azok a tanácsok, amik valamilyen tevékenység leállítását szorgalmazzák. Ma az iskolai számítógépek, s laptopok vásárlásának visszafogásáról beszélgetünk.
Ne vásároljuk meg az összes laptopot, s személyi számítógépet, amire szükség van az oktatásban!
Habár sok iskola már túl van ezen a lépésen, a többség számára ez mégis inkább a középtávú elképzelések része. Hogy miért merülhet fel ez a tanács? Itt az ideje, hogy kihasználjuk, hogy majdnem az összes diáknak van valamilyen eszköze (otthoni számítógép, notebook, mobiltelefon), s ezek általában még fejlettebbek is, mint az iskolában található számítógépek, notebook-ok. A tendencia pedig még inkább a kezünk alá dolgozik, hisz egyre több politikus tűzi ki zászlajára azt az elképzelést, hogy a számítógép a tanulás egy nagyon fontos előfeltétele.
Az egyetemeken a diákok több, mint 95 %-a rendelkezik laptoppal a beiratkozásuk idején, s az egyetemek többsége már biztosít is számukra valamilyen lehetőséget csatlakozni az intézmény hálózatához, így a diákok a saját eszközeiket használják fel a tanuláshoz. Mit jelent ez az intézmények mindennapjaiban? Az egyetemek kevesebb számítógépet kell vásároljanak a mindennapi tevékenységek ellátásához, s ehelyett a különleges szükségleteikre koncentrálhatnak. Tervező, vagy programfejlesztő tanfolyamok kellékeire, esetleg a kutató laboratóriumok igényeinek kielégítésére. Vajon hasonló a modellek működhetnek a közép, s általános iskolákban is?
A brit minta
Jim Knight, brit oktatásügyi miniszter 2008 Szeptemberében így nyilatkozott: „Az Interneteléréssel rendelkező számítógép a diákok olyan alapfelszerelései közé kell tartozzon, mint az iskolatáska, az iskolai egyenruha, a toll vagy a papír... Nem mehetünk el a digitális szakadék növekedése mellett! A brit családok 35 százaléka nem rendelkezik internet hozzáféréssel, és hozzávetőleg egymillió gyermeknek nincs számítógépe otthon.”
Hogy a britek komolyan gondolják azt, hogy nem hagyják a szegényebb diákokat leszakadni a többitől, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az otthoni hozzáférés program (Home Access Programme). 270.000 olyan család kapott ingyenes notebookot, s egyéves internet előfizetést, akiknek volt 7 és 14 év közötti gyermekük, aki jogosultak ingyenes iskolai étkezésre.
Mennyit lehet ezzel megtakarítani?
A BESA kutatásai szerint a brit általános iskolák az informatikai kiadásokra fordítható keretük 41%-át számítógépek, s notebook-ok vásárlására költik. Ez az arány a középiskoláknál 48%. A lehetséges megtakarítás tehát egy általános iskolánál több, mint £6.000 (1,9 millió Ft) évente. A középiskoláknál pedig elérheti a £37.000 (11,9 millió Ft) összeget is.
Ha az összes iskolát számba vesszük Angliában, ez 300 millió font (96,3 milliárd Ft) évente. Természetesen nem takaríthatjuk meg a teljes összeget. Elképzelhető, hogy ennek csupán a fele marad az iskola kasszájában az által, hogy engedélyezzük a diákoknak, hogy a saját hordozható számítógépeiket használják az órákon, de még ez is évi £20.000 (6,4 millió Ft) egy átlagos brit középiskolában.
Milyen feltételeket kell megteremtsünk?
Természetesen rengeteg tennivalónk van, mielőtt egy olyan változtatást vezetünk be, mint ez. Például meg kell bizonyosodni, hogy a hálózatunk még mindig biztonságos, s a fontos adatokhoz csak a megfelelő személyeknek van hozzáférésük, a notebookokon meg kell legyenek a megfelelő programok. Amikor még csak tervezzük az iskola jövőbeni hálózatát, korlátozott jogokkal már akkor is lehetőségeket adhatunk a diákoknak a hálózathoz való hozzáférésre.
Főbb kérdések:
  • A hálózat biztonsága: Már működik néhány iskolában Tanulási keretrendszer (Learning Platform), ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy iskolai anyagokhoz férhessenek hozzá az intézményen kívül. A kérdés, hogy meg tudjuk-e ezt oldani iskolán belül hasonló módon. Milyen többlet védelemmel kell felvértezzük a hálózatunkat, hogy megbizonyosodjunk, semmi nem fogja veszélyeztetni azt? (Például csak úgy szabad megadni a lehetőséget a laptop csatlakoztatására, ha annak vírusirtója, s operációs rendszere rendelkezik az aktuális frissítésekkel.)
  • Programok: Van-e olyan programcsomagunk, ami tartalmazza azokat a szoftvereket, amikre a diákoknak szükségük lehet és van-e olyan költséghatékony mód, hogy ennek anyagi vonzatát átvállaljuk a tanulók helyett? Van-e olyan leírásunk, ami tartalmazza, hogy a diákoknak milyen beállításokat kell elvégezniük, milyen programokat kell telepíteniük?
  • Nemkívánatos tevékenységek: Mik azok a nemkívánatos tevékenységek, amiket biztosítanunk kell, hogy a diákok nem tudnak végezni a notebookjaikkal sem otthon, sem az iskolában? Mik azok a biztonsági intézkedések, amiket be tudunk mutatni a szülőknek is, amik elősegítik a jövőbeli védelmet az iskolában?
Nyilvánvalóan ez a megtakarítási ötlet nem mindenkinek szól. Vannak iskolák, ahol nincsen meg a szükséges technikai háttér, vagy a diákok szüleinek anyagi helyzete olyan, ami nem teszi lehetővé a váltást. Ez a terület mégis egy olyan fejlesztési lehetőséget biztosít, ami benne lehet az iskola hosszú távú terveiben. Habár jelentős energia, és anyagi befektetéssel jár a megvalósítás, de potenciális esély is a takarékoskodásra.
Hogy hogyan is valósítják meg technikailag ezt a fejlesztést az egyetemeken? A La Trobe egyetem esettanulmánya a biztonságos hálózati hozzáférésről pontosan ezt tartalmazza, aminek része egy videóáttekintés is. Egy technikai webcast is elérhető, amiben A Microsoft csapat beszél arról, hogyan lehet egy ilyen hálózatot üzemeltetni.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható >>> itn.hu

***

Kapcsolódó cikkek:

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: