IKT műhely - IKT az osztályomban

A 10 Legjobb Takarékossági Tanács – 7. Fékezzük meg a mértéktelen nyomtatást és fénymásolást
A tavalyi év vége közeledtével beszélgettem néhány iskolaigazgatóval az átlagos iskolák papírfogyasztásáról. Őszintén megvallva én hoztam fel ezt a témát mivel rájöttem, hogy majdnem soha nem nyomtatok ki a munkahelyemen egy oldalt sem, s nem is fogok. Az új mágneskártyás rendszerünk, amivel bárhol használhatom a nyomtatókat, egészen elrettent a nyomtatástól.
De egy iskola egészen más!
Elképesztő az a papírmennyiség, amit a lézer-, tintasugaras-, fényképnyomtatók, fénymásolók és egyéb másolóeszközök felemésztenek. Itt az idő, hogy megvizsgáljuk, hol lehetne csökkenteni a papírfogyasztáson és véget vessünk ennek az áldatlan állapotnak!

Angliában általános, hogy a középiskolákban másolótermeket rendeznek be, ahol egy szobában több, nagy teljesítményű nyomtató üzemel.

Természetesen nem csak papírlapok ezreit emésztik fel a nyomtatási szokásaink, súlyos összegeket emelnek ki az iskolakasszából. Habár ezek a költségek nem csak az informatikára szánt pénzben jelennek meg (habár tintapatronokra, s tonerekre azért szoktak költeni az iskolák), nagy megtakarításokat lehet eszközölni csupán azzal, hogy azokat az anyagokat, amiket nagy mennyiségben kívánunk előállítani, másolótermekben nyomtatunk ki, vagy sokszorosítunk az osztálytermi nyomtató helyett.
Mekkora halmot kapnánk, ha az iskolában felhasznált papírlapokat egymásra tennénk?
Durvább, s kevésbé durva becslések is igazolják, hogy néhány nagyobb középiskola több, mint egymillió lapot használ fel évente. A Twynham iskolában dolgozó Mike Herrity nem volt rest, s utána járt, mennyi papírt használ az intézmény pontosan. A megdöbbentő eredmény, amire jutott, az, hogy: „A számításaim szerint a Twynham-ben hozzávetőleg 1,125 millió lapot használunk fel egy évben! Felháborító!”
Természetesen nem szükséges bonyolultabb számításokba bocsátkozni. Ehelyett elég azt megnézni, mennyi papírt rendel az iskola egy átlagos évben. (Látogassunk el a gazdasági irodába egy tábla csoki társaságában, így biztosak lehetünk, hogy eredményes lesz a látogatásunk, s a kívánt számokkal lépünk ki az ajtón.)
Ha a válasz az lenne, hogy egy évben egy diákra hozzávetőleg 1000 lap jut, ne lepődjünk meg, nem különleges a helyzetünk, sok iskolában kaptak már hasonló számokat. Teljesen általános, ha egy középiskola éves papírfogyasztása 1, és 1,2 millió lap körül alakul. Ezeket a nyomatokat egymásra téve megkapjuk a Trafalgar téren található emlékmű, vagy 3, képzeletben egymásra épített, Szabadságszobor magasságát.
De hogy lehet ez az összeg ilyen magas, mikor mindenhol azt halljuk, hogy az informatika vesz körül minket? Gondolom mindenki emlékszik még a 90-s években vizionált „papírmentes iroda” elképzelésre. Az elkövetkező pár sorban Gerald Haigh fog beszélni a SharePoint használatáról (amit nagyon sok iskola már most is tanulási keretrendszernek használ), miként segíthet ez a program megoldani a papírkérdést.
A billentyűzetnél Gerald Haigh
Vajon a papírmentes iskola egy félig elképzelt mítosz, az informatika jetije? Szerintem nem kellene az legyen. Ha már van az iskolának egy SharePoint alapú oktatási rendszere, amihez hozzáférhetnek diákok, tanárok, szülők, s egyéb érdekelt, mint mondjuk hatósági személyek, akkor lehetőségünk van sok papírt nélkülözni. Ha az üzleti szférában működőképes ez az elképzelés, miért ne lehetne az iskolában is?
Ha odafigyelünk, jelentős megtakarításokat eszközölhetünk, s ez nem feltétlenül jelenti, hogy papírmentes iskolát kell megvalósítsunk. Például a sandwelli Bristnall Hall szakközépiskolában nyolcszor annyiba kerül, ha egy oldalt az osztálytermi lézernyomtatóval készítünk el, mintha a másolótermet látogatnánk meg (0,8p szemben 6p-ven – azaz kb. 2,5 szemben 19 Forinttal). Azonban az olcsó megoldás megkövetelné a személyes látogatást a másoló helyiségbe, így a tanárok inkább a drágább megoldást választják. A SharePoint kiválthatná ezt az utat egy on-line megrendelő rendszer segítségével.
Ezen felül Phillip Wakeman, az iskola informatikai és hálózati felelőse szerint rengeteg olyan dokumentum van, amit valójában ki sem kellene nyomtatni. Napirendek, listák, jegyzetek találkozókra... elég lenne, ha ezek a SharePoint rendszerben lennének csak meg. És talán egy ennél is fontosabb: „A diákok az évfolyamdolgozataikat általában nyomtatott papírra írják. Így nagyjából 200 lap jut egy diákra, s az ilyen dolgozatok nem is egyszer vannak egy évben. Ha 200 tanulóval számolunk, a nyomtatási költség már akkor is hatalmas.”
Egy munka megvitatásához nem feltétlenül kell kinyomtatni az anyagot. Elég azt majd a végén, ha már elkészült! Amikor még csak a tárgyalás folyik, bőven elég, ha a SharePoint-on fent van egy másolat. Ott lehet javítani, megjegyzéseket fűzni hozzá. Ezzel nem csak pénzt, hanem időt is meg lehet takarítani, hisz nincs szükség mindig személyes találkozóra. Csupán ezzel összességében akár £25.000 (8,0 millió Ft)-t is megtakaríthatunk éves szinten. Phillip iskolája a tavalyi évben £27.000 (8,6 millió Ft) hiányt halmozott föl. Csak változtatni kellett a nyomtatási szokásaikon, s könnyen ledolgozták a hiányt. Phillip a Microsoft Gold Partner Network Si cégnek is segít üzleti és oktatási SharePoint megoldások fejlesztésében.
Kapcsolattartás a szülőkkel
Egy másik megtakarítási lehetőség, ha a kapcsolatot a szülőkkel a SharePoint rendszeren tartjuk, így az értesítőket és az iskolaújságot sem kell kinyomtatni. Mike Herrity a Twynham iskolából bele is vágott ennek a megvalósításába.
„Jó úton haladunk afelé, hogy minden szülő fent legyen a Gateway-en. Meg fogjuk kérdezni, mit szólnának, ha a papír alapú kiadványokat elektronikus változatok váltanák fel. Azt tervezzük, hogy 3 év alatt 1100 diák szülei fogják a Gateway-t használni. Ez hatalmas megtakarítást jelentene! Jóval kevesebb összeget kellene fénymásolásra fordítani.”
Mike úgy véli, az iskola ezzel együtt £50.000 (16 millió Ft)-től £70.000 (22,5 millió Ft)-ig terjedő összeget tud megspórolni.
Megrögzött papírfogyasztó tanszékek
Mike rámutatott arra is, hogy vannak olyan szervezeti egységek, amik annyira fontosnak tartják a papírhasználatot, hogy képesek a költségvetésükből még más területekről is elvonni pénzt, csak, hogy erre jusson. A régi szokásokat nehéz megváltoztatni az emberek fejében, még egy fejlett oktatási rendszert használva is.
„Ha egy tanár talál valami érdekeset, amit be szeretne mutatni a diákjainak, automatikusan fogja, s kinyomtatja 30 példányban, hogy meglegyen mindenkinek.” Ez hihetetlen pazarlást tud eredményezni.
Összességében
Az egészet talán Alan azon gondolata foglalja össze a legjobban, miszerint: „... talán nem is a technikai fejlődés az, ami a legfontosabb ebben a kérdésben, hanem a (nyomtatási és másolási) kultúránk megváltoztatása. A tanárnak nem biztos, hogy ki kell nyomtatnia az adott anyagot, ehelyett mondhatja, hogy fel fogja tenni az oktatási keretrendszerbe, s onnan majd letölthetik a diákok.”

Fog attól önmagában bármi is változni, ha minden tanár, s minden diák a saját notebookjával fog járni az iskolában? Feltehetőleg nem. Az informatika segítségével akár mindent ki is nyomtathatunk pár pillanat alatt nagyobb papírhalmot generálva, mint a számítógépes kor előtt valaha. A mostani a legaktuálisabb idő a váltásra!

A lehetséges megtakarítás £20.000 (6,5 millió Ft) és £70.000 (22,5 millió Ft) közötti, amiből akár három brit kezdő tanár fizetése is kijön. Ez már elég ok lehet az iskola vezetésének a változtatásra.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható >>> itn.hu

***

Kapcsolódó cikkek:

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: