Képzés - Módszertan

Az internetes forráskritika fontossága- Interaktív Oktatástechnika Portál - Információk egy fedél alatt www.iot.hu - interaktív tábla, feleltetőrendszerek, feleltető rendszerek, digitális tananyagok, digitális írástudás, online tananyagok, interaktív tananyag, e-tananyag, elektronikus tananyag, pedagógus képzés, IKT képzés
Az internetes forráskritika fontossága 1. rész

A tudásalapú társadalom hálózatos, mozaikszerűen szerkesztett tanulási modelljének, de a digitális tananyagfejlesztésnek is talán legnagyobb kihívása az interneten talált anyagok (tudásforrások) kritikus kezelése.

Kétrészes sorozatunkban Fodorné Tóth Krisztina kommunikációkutató, és online tananyagfejlesztő rámutat a forráskritika fontosságára és gyakorlati tanácsokat ad az interneten fellelhető digitális tartalmak kritikus megközelítéséhez…


Internetről tanulni – nem olyan egyszerű, mint gondolnánk

Az internettel segített tanulás a világ legkönnyebb dolga – vélhetnénk, és véljük is néha. Hiszen a net adott, csak rákeres az ember fia-lánya a megfelelő kulcsszavakra, az eredményt elolvassa, lemásolja, és már kész is a dolgozat (sőt, nem egy esetben a diplomamunka). Az ilyen és ehhez hasonló „tanulási szokásokkal” azonban több probléma is van.

Az így készült munka természetesen nem nevezhető eredeti alkotásnak: más szavainak hivatkozás (forrásmegjelölés) nélküli másolása (copy+paste, ugye ismerős?) plágiumnak minősül, ami akkor is tiltott tevékenység, ha a tanár esetleg nem veszi észre. Bár az utóbbi is egyre kevésbé valószínű, amióta szaporodnak az onlina plágiumkereső programok és oldalak (magyar nyelvterületen ilyen például a KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál http://kopi.sztaki.hu/ ). Nagyobb baj azonban, hogy a körültekintés nélküli másolgatással akár hajmeresztő tévedések halmazát adhatja be, írhatja le, rosszabb esetben tanulhatja meg a diák.

A mai tinédzserek és fiatal felnőttek a digitális technológia, az online szolgáltatások korába nőttek bele, gépkezelési és internet-használati kompetenciájuk többnyire nagyságrendekkel jobb, mint a náluk idősebbeké. Ez azonban csak a technikai kezelésre és annak rutinszerű alkalmazására igaz, a tartalom szelekciójára nem.

A mai tanuló, sőt egyetemi hallgató számára a Web 2.0 interaktivitás-modellje az alapvető információszolgáltatási és -keresési norma: a közös tartalom-generálás, megosztás és folyamatos alakulás légköre a természetes. Ez a forma azonban komoly kockázatokat rejt magában, ha tárgyi ismeretek elsajátításáról van szó.

A képességfejlesztésre, bizonyos kompetenciák megszerzésére viszont ideális: a közös tartalommegosztás folyamataiban például a fókuszált keresés csiszolható készségszintre. Így kerülhet a diák abba a helyzetbe, hogy mindent és mindennek az ellenkezőjét megtalálja egy adott, akár viszonylag szűk témáról is, de fogalma sincs, mit érdemes és mit ajánlatos beleírnia a dolgozatába, tételébe.

A forráskritika képességét manapság a felsőfokú oktatásban sajátítja el – szerencsés esetben – a hallgató. Holott ez alapvető tanulás-, illetve kutatásmódszertani eljárás: az anyagok forrását akkor is ellenőrizni kell, ha könyvtárban találta meg az ember, és akkor is, ha a világhálón. Hiszen a komolytalan, téves információ hiányos és/vagy torzult tudáshoz vezet.

A könyvtárban általában egyfelől a katalogizálási rendszer, másfelől a könyvtári tájékoztató szolgálat nyújt segítséget az ismeretek, források megválogatásához. A világhálón azonban nem feltétlenül számíthat a barangoló ilyen támogatásra (bár lehetséges, az Országos Széchenyi Könyvtár főoldala http://www.oszk.hu a legtöbb esetben mindenesetre

Igen jó kiindulópont), hiszen a megjelenő tartalmak hitelesség szempontjából technikailag egyenrangúak. Rangsorolásuk nem a tartalmi színvonaltól, hanem a keresőrendszerek másféle szempontjaitól függ.

Marad tehát vagy a rendszer segítsége (például a szemantikus keresés), vagy a külső, személyes eligazítás: azonos érdeklődésű netezők, vagy a „való világ” személyei. Az előbbi lehetőség még mindig nem egyértelmű, hiszen ahhoz, hogy a szemantikus keresés eredményeit értékelni tudjuk, előre rendelkeznünk kell bizonyos szintű tárgyi tudással, tehát ez a megoldás csak „haladó” tanulóknál működőképes.

A második esetben pedig újra beleütközünk a forrás kritikájába: az azonos érdeklődésű netbarát az internet-demokrácia világában lehet ugyan a téma legelső szaktekintélye is, de az is előfordulhat, hogy egy osztálytárs, aki ugyanarra az órára gyűjt anyagot, és egy szóval sem tud többet a témáról. A „való világ” személye az egyetlen biztos, bár „régimódi” kapaszkodó – legalábbis akkor, ha nem tudjuk, minek alapján lehet biztonsággal szelektálni az internetes találatokat.

A második részben egy példán keresztül nézzük meg az internetes forráskritika mikéntjét!

A szerző: Fodorné Tóth Krisztina kommunikációkutató, egyetemi tanársegéd (PTE FEEK), online tananyagfejlesztő (PTE FEEK Regionális Távoktatási Központ), online tartalomfejlesztő www.minok.hu

***

Kapcsolódó cikkek: - Vissza

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor

Hozzászólások (1)
Az internetes forráskritika fontossága
1 2010 november 20., szombat 12:02
Admin2
Nagyon sokan használják az internetet házi dolgozat megírására, de vannak olyanok akik egybe kimásolják az egészet, nem törődve azzal, hogy az információk sokszor tévesek. Hivatkozás nélküli másolás plágiumnak minősül. Vannak plágiumkereső oldalak, melyek segítségével a tanár vissza tudja keresni a leírtakat. A fiatalok internet-használati kompetenciájuk sokkal jobb, mint a náluk idősebbeké. Képesség fejlesztésre bizonyos kompetenciák megszerzésére ideális. Könyvtárban: katagolizálási rendszer vagy könyvtári tájékoztatói szolgálat segíthet

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: