Képzés - Módszertan

Az internetes forráskritika fontossága- Interaktív Oktatástechnika Portál - Információk egy fedél alatt www.iot.hu - interaktív tábla, feleltetőrendszerek, feleltető rendszerek, digitális tananyagok, digitális írástudás, online tananyagok, interaktív tananyag, e-tananyag, elektronikus tananyag, pedagógus képzés, IKT képzés
Az internetes forráskritika fontossága 2. rész

A tudásalapú társadalom hálózatos, mozaikszerűen szerkesztett tanulási modelljének, de a digitális tananyagfejlesztésnek is talán legnagyobb kihívása az interneten talált anyagok (tudásforrások) kritikus kezelése.

Kétrészes sorozatunk második résében Fodorné Tóth Krisztina kommunikációkutató, és online tananyagfejlesztő egy példán keresztül mutatja be az internetes forráskritika mikéntjét. …


Nézzük egy példán keresztül az internetes forráskritika mikéntjét!

Tételezzük fel, hogy kommunikációs dolgozathoz, például a velünk született kommunikációs jelek témájában keresünk anyagot. Első körben meg kell találnunk a megfelelő keresési kulcsszavakat, majd osztályoznunk kell a talált anyagot aszerint, mi jöhet szóba egy színvonalas dolgozathoz. Csak ezután érdemes azon gondolkodni, pontosan mit tartalmazzon ezekből az írásunk.

Ha nincs semmiféle előismeretünk, elővehetjük a józan eszünket: a velünk született jelek valószínűleg előbukkannak már a csecsemőknél is. Tehát beüthetjük például a „kommunikáló csecsemő” kulcskifejezést (a keresési fogásokat ebben a cikkben nem taglaljuk külön).

A cikktalálatok közül először is valószínűleg ki kell szűrnünk a fogyasztói és az életmódmagazinok cikkeit (megtekinteni a talált írás főoldalát, esetleg annak impresszumát, küldetésnyilatkozatát, és aszerint besorolni, hasznos forrás-e vagy sem), mivel ezeknek nem feladatuk a mélyebb ismeretek átadása.

A gyermekneveléssel foglalkozó vertikális portálok írásaiban már a szerzők neve és foglalkozása szerint kell válogatnunk: ehhez újabb keresési kör szükséges, hiszen meg kell ítélnünk, a szerző valóban szakértője-e a témának.

Ennek kritériumait nem könnyű megtalálni, bár ha rálelünk például egy életrajzra, nyert ügyünk van. A leginkább megbízható találatok magyar nyelvterületen két irányból jöhetnek: a szakmédiumokból (ebben az esetben a gyermekek fejlődésével foglalkozó szakportálokról, pl. gyermekpszichológiai oldalakról) valamint a szakfolyóiratok online változataiból (ezek listáját szintén az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján http://www.oszk.hu találjuk meg).

A szubjektív írások (pl. blogok, hozzászólások) kétséges minőségűek, még akkor sem feltétlenül megbízhatók, ha a szerző egyértelműen szakértő. A linkgyűjtemények pedig a legritkább esetben szelektálják anyagukat annak tartalmi minősége szerint – ha itt kezdünk, ezt a szelekciót ugyanúgy nekünk kell elvégeznünk, mintha egy keresőoldal lenne a kiindulópontunk.

Amennyiben valamit már tudunk a témáról, például hogy a veleszületett viselkedéselemekkel a humán etológia vagy a szociobiológia kiemelten foglalkozik, megpróbálkozhatunk ezekkel mint kulcsszavakkal, vagy a tudományág egy-egy ismert képviselőjének, pl. Csányi Vilmosnak a nevével is. A szakkifejezés jellegű kulcsszavak sem garantálják ugyan a minőséget, de a témát a legfelszínesebben tárgyaló oldalak így valószínűleg kimaradnak a találatok közül.

Ebben az esetben az online megosztott órai jegyzetek jelentik az egyik legnagyobb csapdát – ezekre vagy a jegyzetmegosztó oldal címéről lehet ráismerni (a főoldal megtekintése itt is hasznos), vagy az egyértelműen tantárgyra utaló címből (pl. Humán etológia I. jegyzet).

A jegyzeteknek nem elsősorban szakmai komolyságával van a gond (bár az is előfordulhat), hanem az adatok esetleges torzulásával: ellenőrizhetetlen, hogy a jegyzet készítője mennyire pontosan követte és értette az órán elhangzottakat.

A másik esetleges problémát ismét a szubjektív oldalak okozhatják, amelyeket ugyanúgy érdemes kezelni, mintha teljesen hétköznapi kulcsszóra kaptuk volna őket.

A harmadik féle forrás, amit fokozott kritikával kell kezelnünk, az online lexikonok szócikkei: mivel a wiki formát szakmai közösségek is használják, mindig utána kell néznünk a szócikk szerzőjének, illetve tudnunk kell, hogy a teljesen szabad szerkesztésű lexikonoknál (pl. wikipedia) nincs egyértelmű minőségi szűrője a feltöltött anyagoknak, tehát nagyon jó minőségű és kevéssé színvonalas cikkek egyaránt találhatók bennük. Azaz ilyenkor egyenként, más forrásból kell ellenőriznünk a bennük találtakat.

Nagyobb nehézségekbe azonban leginkább akkor ütközhetünk, ha igazán általános, sőt divatos kifejezést választunk keresési kulcsszónak, példánkban mondjuk a kommunikációt önmagában, vagy a testbeszédet. Ilyenkor áttekinthetetlen mennyiségű találatra kell számítanunk, valamint arra, hogy a használható tartalom nem az első egy-két oldalon lesz (mivel ott, gyakran keresett kulcsszavaknál többnyire a reklámcélú honlapok láthatók).

Ennél sokkal jobb eredményre jutunk a minél pontosabb kulcskifejezéssel, például a „veleszületett kommunikációs jelzések” szószerkezettel.

Bizonyos területeken előfordulhat, hogy nincs találat a túl szűken körülhatárolt kulcsszóra, de ha mégis kapunk, azok között jóval több lesz a használható, mint az általános keresésnél. Ilyenkor azonban arra kell figyelnünk, hogy a találati listánk egyoldalúvá válhat: lehetséges, hogy a témának éppen a bennünket legjobban érdeklő területéhez nem férünk hozzá; ezért mindenképpen ajánlatos több oldalról, többféle nézőpontból keresnünk.

Az internetes tartalom-szelekciónak tehát alapvetően két része van: a hatékony keresési kulcsszavak megtalálása, majd a talált tartalom szűrése a forrás mérlegelésével, szükség esetén erre irányuló újabb keresésekkel.

A forrás hitelességét ugyanis nemigen lehet megállapítani annak környezete (a tartalmazó honlap) illetve szerzője (anonim vagy nevesített, név alapján kereshető szakmai munkássággal) nélkül.

Tehát az anonim, azaz ellenőrizhetetlen forrásokat semmiképpen sem célszerű megfelelőként elfogadni.

A szerző: Fodorné Tóth Krisztina kommunikációkutató, egyetemi tanársegéd (PTE FEEK), online tananyagfejlesztő (PTE FEEK Regionális Távoktatási Központ), online tartalomfejlesztő www.minok.hu

***

Kapcsolódó cikkek: - Vissza

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: