Hírek - IKT hírek röviden

IOT.hu - IKT hírportál pedagógusoknak2011 májusában a törökországi Kayseri város önkormányzatának oktatási igazgatósága egy hetes tanulmányutat szervezett a CEDEFOP (az Európai Unió képzés- és szakképzés-fejlesztést koordináló szervezete) által meghirdetett pályázat keretein belül.

A programon kilenc ország

képviseltette magát: Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Olaszország, Franciaország, Svédország, Spanyolország és az Egyesült Királyság.

A vendégek csoportja tizenhárom főből állt – az képzés különféle területéről: pedagógiai szakmai szolgáltatók munkatársai, oktatásirányítási szervek képviselői, gyakorló pedagógusok, tanácsadók. Valamennyien az infokommunikációs technológia oktatásban betöltött szerepe iránt érdeklődtek vagy azzal foglalkoznak.

A vendéglátó város, Kayseri, közel másfél millió lakossal rendelkező, dinamikusan fejlődő regionális központ Törökország anatóliai részén. A várost a második világháború befejeztétől nyugat-európai mintára fejlesztették: a település infrastruktúrájának alapjait német mérnökök irányítása mellett, a környék szocio-ökonómiai sajátosságait figyelembe véve alakították ki. A környező falvakból folyamatosan érkező migráció következtében 2050-re két és fél millióra becslik a város várható lélekszámát.

Tudván, hogy a modern technológiai eszközök oktatásba való bevezetése minden állam számára létérdek a versenyképesség és a munkaerő-piaci rugalmasság szempontjából, a török oktatási rendszer résztvevői több éve már folyamatosan keresnek együttműködő partnereket Európa valamennyi országából.

A tanulmányutat a Kayseri Önkormányzat Oktatási Igazgatósága szervezte. Céljuk egyfelől az volt, hogy megismertessék a meghívottakkal fejlesztéseiket, és ezáltal partnerekre találjanak a különböző projektekben; másrészt, hogy megismerkedjenek az európai államok innovációs gyakorlatával az képzés különböző szintjein.

A szervezők a legmodernebb oktatási technológiák bevezetése mellett kötelezték el magukat. Érdeklődésük az képzés számos területét érintő európai gyakorlat felé irányult, elsősorban erre a motivációra épült e tapasztalatcsere létrehozása is. A közvetlen célok mellett láthatóan fontosnak érzik, hogy elért eredményeiket, sajátosságaikat népszerűsítsék szerte a világon, ezáltal segítve mind a régió mind az ország felzárkózását a fejlett európai országokhoz.

 
kays1
 

 

Amint a tanulmányút munkacíme is jelzi (ICT in our life – IKT az életünkben) –, a találkozó nagy és általános témát ölelt fel. A szervezők ennek megfelelően, sokszínű programot állítottak össze. A meglátogatott intézmények jóformán lefedték a tartomány oktatási rendszerének vertikumát az óvodától az egyetemig, illetve a „műhelyszinttől” a közigazgatási hivatalig. Az oktatási intézmények mellett látogatást tettünk a Kayseri ipari parkban és közgazdasági centrumban, amely a szakképző intézményekkel áll partneri viszonyban.

A bemutatott oktatási intézmények legnagyobb része magán- vagy alapítványi iskola volt (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, egyetem) a legmodernebb technikai felszereltséggel és magasan képzett személyi háttérrel.

Az intézményekben megismertettek bennünket az alkalmazott IKT eszközökkel és metodikával. Valamennyi meglátogatott iskola rendelkezett projektorral, interaktív táblával, oktató szoftverekkel. Belátogattunk különféle tanórákra több iskolai szinten.

Mindegyik intézmény jól kialakított PR-stratégiával rendelkezik, többen ajándék cd-t is adtak a látogatóknak. Láthatóan fontosnak érezték, hogy Európa számos országából fogadjanak vendégeket, akiket részletes tájékoztató után bocsátottak el.

A magánintézményekben (szinte függetlenül az iskola szintjétől) az éves tandíj 4-6000 euró között mozog. A magas technikai felszereltség mellett képzett pedagógusok (közel a fele férfi) foglalkoznak a gyerekekkel. Nagy hangsúlyt kap a nyelvoktatás (heti hat angol óra), valamint a hazafias nevelés (szerte Törökországban). A tanulók sorsát általában nyomon követik, így tudható, hogy az egyik általános (magán)iskola növendékeinek 95%-a jelenleg egyetemen tanul.

Az iskolában kiemelt szerepe van a művészeti nevelésnek és a környezettudatosságnak is. A hulladékot szelektíven gyűjtik, és évente kiállítást rendeznek a hulladékokból készített „műtárgyaknak” (pl. nemez-szerű anyag a papírhulladékból). Külön sakk-órán fejlesztik a tanulók gondolkodását. Az osztályok létszáma – szemben az állami iskolákéival – ritkán haladja meg a 25 főt.

 
kays2
 

 

A szervezők, illetve a vendéglátó intézmények vezetői részéről csaknem minden intézményben hallhattunk bemutatkozó előadást, átfogó tájékoztatást. Első nap a török oktatási rendszer került ismertetésre a fő szervező részéről. Találkoztunk a Kayseri oktatási igazgatóság elnökével, ill. fogadott bennünket a polgármester-helyettes is, aki többek között bemutatta a város európai uniós projektjeit a nők oktatásba való bevonásáról és munkába állításáról.

Valamennyi résztvevő előadást tartott az előre megadott szempontok alapján, melyben a helyi oktatási rendszer bemutatása mellett az IKT oktatásban betöltött szerepe kapott fő hangsúlyt. Hazánk részéről a KOM-PASSZ pályaválasztási program került ismertetésre.

 
kays3
 

 

A vendégek által tartott előadásokból hamar kiderült az is, hogy az IKT elterjedtsége és oktatási gyakorlatba ágyazottsága korrelál az országok gazdasági fejlettségével. Érdekes tanulság, hogy azokban az országokban, ahol az informatika önálló tantárgyként létezik (ezek elsősorban a közép- ill. kelet európai államok), a más tantárgyat oktató pedagógusok kevésbé érzik feladatuknak az informatikai eszközök alkalmazását és a tanulók e téren való segítését – mondván, hogy ez a számítástechnika oktató feladata. Ez alól leginkább a nyelvtanárok kivételek, akik gyakrabban alkalmaznak technikai eszközöket.

Figyelemre méltó példa, hogy az Egyesült Királyságban évek óta meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásként létezik az IKT eszközök használatának elősegítése gyakorló pedagógusok számára, tanácsadás formájában. Ez kiterjed mind a modern eszközök alkalmazására (pl. digitális toll, interaktív tábla), mind a digitális tananyag összeállítására (pl. powerpoint template-ek), mind pedig oktatási szoftverek használatára. A tanácsadásnak létezik online formája is (chat-szoba), de működik e-mailen, telefonon és személyesen is.

Számos nagyobb (és fejlettebb) ország régebb óta alkalmaz elektronikus naplót, „ellenőrző könyvet”. Ezek tartományonként (vagy iskolatípusonként) eltérőek, nem kompatibilisek egymással. Az újonnan kialakított török rendszer (e-Okul) azonban kezdettől tudatosan helyet ad minden specialitásnak, ezért országosan egységes.

Néhány országban (pl. Svédország) több helyen használják az ingyenes fájlmegosztó rendszereket tananyag küldésre (pl. Picasa), ill. vannak példák (Skype) videokonferenciákra, video-konzultációra pl. egyéni tanulmányi programok esetén. A tanulók gyakran kapnak olyan feladatot, melyet blog-felületen tehetnek közzé.

A legtöbb nyugati államban cél mind az iskolák, mind a tanulók digitális eszközökkel való felszerelése minél szélesebb körben (pl. Spanyolországban a School 2.0 program keretében a felső tagozatos tanulók netbook-kal való ellátása) – persze, emellett a „digitális írástudásuk” fejlesztése is.

Érdekes megfigyelés volt, hogy szinte valamennyi résztvevő szerint az önkéntes tapasztalat- ill. tananyag-megosztási hajlandóság alacsony a tanárok körében (ez leginkább a régi szocialista országokban tűnik jellemzőnek). Nem meglepően, az idősebb pedagógusok ellenállóbbak (vagy legalábbis, kevésbé motiváltak) új technikai eszközök kipróbálásával és gyakorlatba ültetésükkel szemben.

A jól felszerelt gazdag államokban is érvényes, hogy – bár gyakoribbak az interaktív táblák, „szavazógépek” –, ott is csak részben használják ki az eszköz adta lehetőségeket (pl. leginkább vetítenek a Smart board-ra, vagy „fehér táblaként” írnak rá).

Legtöbb országban nem létezik „IKT szakértő” tanári képesítés ill. ilyen irányú kötelező továbbképzés – többek szerint ez is eredményezheti a módszerek iránti viszonylag alacsony motivációt.

 
kays4
 

 

A program összeállításával kapcsolatban talán azt az egy kifogást lehetne említeni, hogy a meglátogatott intézmények egyáltalán nem voltak reprezentatívak a törökországi valóságra nézve: szinte mindegyik magánkézben levő, elitképző intézmény volt, holott igen hasznos lett volna látni átlagos, „mindennapi” iskolákat is.

A szervezés szinte valamennyi elemében kifogástalan volt: a programok tartalma, az elemek sorrendezése, a tolmácsolás, az időbeosztás és pontosság, a szakmai és szabadidős elfoglaltságok aránya egyaránt. Külön említést érdemel a szervezők vendégszeretete és figyelmessége, mellyel a szakmai szempontok mellett gazdag kulturális élménnyel ajándékozták meg a látogatókat.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy előrelépéseikről, innovációs ötleteikről a továbbiakban is tájékoztatják egymást, így a tapasztalatcsere remélhetőleg – ha „virtuálisan” is – folytatódik majd.

Gebauer Ferenc
pszichológus
MFPI

<<< Szóljon hozzá a cikkhez! Ha hasznosnak találja lájkolja, twittelje! Kollégái, ismerősei így könnyebben rátalálnak és szívesen olvassák ezt a cikket. <<< egy kattintást megér!

***

Kapcsolódó cikkek:

Keresés a portálon


Főszerkesztő +Tarnavölgyi Gábor



 

... Tovább a teljes cikkhez >>> Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: